2016. február 6., szombat

Töltött báránygerinc

Az utolsó adag bárányhús is elfogyott ezennel a fagyasztóból. Habár igaz, van még egy bárányfejem, illetve némi belsőség, de az már nem ez a kategória... A báránygerinc csontos volt, és elég sokat szerencsétlenkedtem a kicsontozásával, nekem nem is maradt meg egyben úgy, ahogy elképzeltem, mert nem volt ami összetartsa (hiába na, a házi vágás nem olyan, mint ahogy a külföldi nagy szakácsok főzőműsoraiban látjuk :P ), de szuperül megoldottam, mert megvolt a bárányfátyol, és a kiterített húst abba tekertem bele. Így a formája is szép, illetve a színe is csodás lett. Sőt a fátyol túl nagy volt, úgyhogy maradt még belőle, azt más ételhez fogom felhasználni, és már van is ötletem hozzá. :) Láttam ilyesmit egyszer Gordon Ramsay-nél, hasonló alapanyagokat használtam, de alkalmazkodtam a magam lehetőségeihez. :)


Töltött báránygerinc

Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg- 1 kg kicsontozott báránygerinc (mindkét oldalról legyen rajrta a hús), 1 kisebb bárányfátyol, só, bors; a töltelékhez: 30 dkg csiperke, 30 dkg friss spenót, 3 szál újhagyma, só, bors, szerecsendió, 1 tojássárgája, 2-3 evőkanál tejfölös krémsajt, 5 nagy cikk fokhagyma, olaj.

Elkészítése: A báránygerincet igyekszünk úgy vagdosni, hogy kb. egyujjnyi vastagságú lapot kapjunk. Ha nem ér össze mindenhol, vagy elvágjuk, az sem baj, a fátyol majd úgyis egyben tartja. A megformázott húst megszórjuk sóval és borssal mindkét oldalán. A gombát félbe majd szeletekre vágjuk, és kevés olajon, nagy lángon, hirtelen megpirítjuk. Sózzuk-borsozzuk, majd szűrőbe tesszük, hogy lecsepeghessen. Ugyanabban a serpenyőben ismét olajat forrósítunk, rádobjuk a spenótot, és 1-2 percig pároljuk csupán, míg össze nem esik. Fűszerezzük, és hasonlóan járunk el, mint a gombával. Az újhagymát felaprítjuk, majd tetszés szerint nyersen vagy megdinsztelve a spenóthoz és a gombához adjuk. Az egészet összekeverjük, eldolgozzuk a tojássárgájával, a krémsajttal meg a finomra aprított fokhagymával, sóval és borssal igazítunk az ízén, illetve szerecsendióval ízesítjük. Deszkára terítjük a bárányfátyolt, ráhelyezzük a kiterített gerincet, és eloszlatjuk rajta a tölteléket. A fátyol segítségével óvatosan feltekerjük. Több rétegű alufóliát egymásra helyezünk, a legfelsőt megkenjük olajjal, ráhelyezzük a tekercset, és jó szorosan beletekerjük, a végeket jól összeszorítva. Hőálló edénybe tesszük, kevés vizet öntünk alá (hogy az esetlegesen kifolyó szaft ne süljön oda, ne égjen meg), és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 1 ór alatt puhára pároljuk. Ekkor a fóliát óvatosan kibontjuk, majd eltávolítjuk, a tekercset pedig további 10-15 percig az immár 220 fokra forrósított sütőben pirítjuk úgy, hogy közben egyszer meg is fordítjuk. Bármilyen körettel kínálható, a tavasz jegyében azonban csupán valamilyen friss salátával is kitűnő.

Megjegyzés: Szerintem ez a recept nagyon jól működne borjúszűzzel is. A bárány- vagy borjúfátyol azonban elengedhetetlen lenne finom, jellegzetes ízéhez. Ha valaki nem szereti, hagyja el, csak akkor valami másba kellene burkolni, hogy ne száradhasson ki (pl. bacon).

EK - 2016/3


Nincsenek megjegyzések:

Related Posts with Thumbnails

2016. február 6., szombat

Töltött báránygerinc

Az utolsó adag bárányhús is elfogyott ezennel a fagyasztóból. Habár igaz, van még egy bárányfejem, illetve némi belsőség, de az már nem ez a kategória... A báránygerinc csontos volt, és elég sokat szerencsétlenkedtem a kicsontozásával, nekem nem is maradt meg egyben úgy, ahogy elképzeltem, mert nem volt ami összetartsa (hiába na, a házi vágás nem olyan, mint ahogy a külföldi nagy szakácsok főzőműsoraiban látjuk :P ), de szuperül megoldottam, mert megvolt a bárányfátyol, és a kiterített húst abba tekertem bele. Így a formája is szép, illetve a színe is csodás lett. Sőt a fátyol túl nagy volt, úgyhogy maradt még belőle, azt más ételhez fogom felhasználni, és már van is ötletem hozzá. :) Láttam ilyesmit egyszer Gordon Ramsay-nél, hasonló alapanyagokat használtam, de alkalmazkodtam a magam lehetőségeihez. :)


Töltött báránygerinc

Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg- 1 kg kicsontozott báránygerinc (mindkét oldalról legyen rajrta a hús), 1 kisebb bárányfátyol, só, bors; a töltelékhez: 30 dkg csiperke, 30 dkg friss spenót, 3 szál újhagyma, só, bors, szerecsendió, 1 tojássárgája, 2-3 evőkanál tejfölös krémsajt, 5 nagy cikk fokhagyma, olaj.

Elkészítése: A báránygerincet igyekszünk úgy vagdosni, hogy kb. egyujjnyi vastagságú lapot kapjunk. Ha nem ér össze mindenhol, vagy elvágjuk, az sem baj, a fátyol majd úgyis egyben tartja. A megformázott húst megszórjuk sóval és borssal mindkét oldalán. A gombát félbe majd szeletekre vágjuk, és kevés olajon, nagy lángon, hirtelen megpirítjuk. Sózzuk-borsozzuk, majd szűrőbe tesszük, hogy lecsepeghessen. Ugyanabban a serpenyőben ismét olajat forrósítunk, rádobjuk a spenótot, és 1-2 percig pároljuk csupán, míg össze nem esik. Fűszerezzük, és hasonlóan járunk el, mint a gombával. Az újhagymát felaprítjuk, majd tetszés szerint nyersen vagy megdinsztelve a spenóthoz és a gombához adjuk. Az egészet összekeverjük, eldolgozzuk a tojássárgájával, a krémsajttal meg a finomra aprított fokhagymával, sóval és borssal igazítunk az ízén, illetve szerecsendióval ízesítjük. Deszkára terítjük a bárányfátyolt, ráhelyezzük a kiterített gerincet, és eloszlatjuk rajta a tölteléket. A fátyol segítségével óvatosan feltekerjük. Több rétegű alufóliát egymásra helyezünk, a legfelsőt megkenjük olajjal, ráhelyezzük a tekercset, és jó szorosan beletekerjük, a végeket jól összeszorítva. Hőálló edénybe tesszük, kevés vizet öntünk alá (hogy az esetlegesen kifolyó szaft ne süljön oda, ne égjen meg), és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 1 ór alatt puhára pároljuk. Ekkor a fóliát óvatosan kibontjuk, majd eltávolítjuk, a tekercset pedig további 10-15 percig az immár 220 fokra forrósított sütőben pirítjuk úgy, hogy közben egyszer meg is fordítjuk. Bármilyen körettel kínálható, a tavasz jegyében azonban csupán valamilyen friss salátával is kitűnő.

Megjegyzés: Szerintem ez a recept nagyon jól működne borjúszűzzel is. A bárány- vagy borjúfátyol azonban elengedhetetlen lenne finom, jellegzetes ízéhez. Ha valaki nem szereti, hagyja el, csak akkor valami másba kellene burkolni, hogy ne száradhasson ki (pl. bacon).

EK - 2016/3


Nincsenek megjegyzések: